A pocakon belül nevet is tud magának választani a babád. Egyszerűen fantasztikus mire képesek a picik már odabent.
Az év utolsó kapcsolatanalízisére mentem a héten. Hiszen közelegtek az ünnepek, így kimaradt a két ünnep közötti időszak.
Mivel már mindenkit érdekelt, hogy mégis milyen nevet adjunk a Picinek – meg szerintem kételkedtek is ebben az egészben -, megkértek, hogy kérdezzem már meg végre őt még egyszer, konkrétan.
Mikor leértem a Babámhoz rögtön ölbe jött, így alkalmam is nyílt az érdeklődésre. Megkérdeztem, hogy beszélgethetünk-e egy kicsit, mivel igenlő választ kaptam, hozzá is láttam.
Mondtam Fiamnak, hogy 3 nevünk van, amit szeretnénk. Illetve kettő, mert ugye a Pétert, ami a harmadik név, azt ő választotta még egy korábbi beszélgetésen. Akkor én ezt elraktároztam, de akkor még azt hittem, hogy csak a gondolataim játszanak velem.
Megbeszéltük, hogy ha tetszik a név, akkor rúgni fog egy nagyot.
Hát elkezdtük a játékot.
Mondtam, hogy az egyik választott név a Csanád, de erre semmi válasz nem jött. Gondoltam, mostanában amúgy is már csak keveset mozog a Babám, biztos nem is fog sikerülni ez az egész.
Aztán mondtam, – illetve gondoltam – hogy a másik a Péter. Erre persze kaptam egy jó nagyot az oldalamba. Kicsit elszontyolodtam, mert tudtam, hogy a Péter favorit, de az én nevem még hátravolt.
A Bálintra egy enyhébb, de határozott rúgást kaptam.
Persze ennyiben nem hagytam a dolgot, még vagy háromszor kipróbáltuk. És mind háromszor a Péterre rúgott csak a babám. Próbáltam a legváratlanabb időben feltenni a kérdést neki. Tehát már másról beszéltünk, én pedig rákérdeztem, hogy na Babám? Mit szólsz a Péterhez? Hát ilyenkor látszott is a hasamon, hogy kilép rajta.
Az analízis vezetője is megerősített, hogy nagyon Péter szeretne lenni. Elmondtam neki, hogy eddig azt hittem az én fejemben fordult ez meg és nem a Babáéban, de azt hiszem itt most minden kétségem elszállt. Péter szeretne lenni.
Így lett Bálint. 
Az anyai önzés. Azonban a második neve Péter lett és majd ő eldönti, hogy melyiket szeretné használni.
A beszélgetés után labdáztunk egy kicsit. Majd ismét arról kérdezgetett, hogy mikor jöhet már a család többi tagjának az ölébe is. Elmondtam, hogy most már nincs olyan sok hátra. Ismét képeket mutattam neki a családról.
A képzeletemben a családtagok ölébe is beleült. Kérdeztem, hogy ezt is érzi-e a pocakomban. Az analízist vezető mondta, hogy igen.
Szerettem volna már eljönni, mert Bálint annyira jól érezte magát, de nem engedte. Megfogta az ujjam, de ezalatt is más ölében volt.
Azt mondják a baba először az anyjával alakít ki kapcsolatot, de Bálint már nyit mások felé is. És ez nagyon jó. Hisz bennem már érzi a biztonságot. Ekkora korban ide eljutni szép dolog, úgyhogy nagyon okos az én Kis Bálint Péterem…
Így választott nevet a fiam pocakon belül! Kapcsolatanalízis, 17.! a(z) Kisbabanapló oldalon jelent meg.