Sziasztok!
Innentől szerintem minden bejegyzésem dátumokkal lesz megadva. Már nem csinálunk olyan új dolgokat, mint eddig. Július 10.- Aug. 14.
Júl. 16. Szerda: Sok nap után végre játszott a két kis Törpe. Laura és Erika átjött egy picit hozzánk,játszottak, marha édesek voltak.
Júl 17. Csütörtök: Közeleg a hétvége mi pedig még csak most döntöttük el, hogy igen, akkor mennénk és igen akkor sátrazunk..
Júl 18. Péntek: A nap érdekesen indult, én palacsintát csináltam, Ercsi az orvostól jövet bevásárolt másnapra üdítőből. Az egész délutánom a sátor szerzésből állt.Késő délután apu és Bulcsú(Apa) megjött a melóból, ettek és mentek apóshoz a kocsiért. Már bő 1,5 órája elmentek megcsörgettem Bulcsút, éppen anyóséknál volt, végzett már apóséknál, sátrat szerzet, közben anyukámék is vettek egy 4 személyeset és egy két személyeset. Örültem, végre van sátrunk. 
Anyukámék hamarabb értek haza, mint Bulcsú. Felállítottuk a nappali közepén anyáékkal a négyszemélyes sátrat, Kopi már akkor bele akart menni, neki nagyon tetszett. Tízre Bulcsú is megérkezett. Ruhát pakoltuk, készültünk, éjfélkor talán sikerült elaludni…
Júl 19-én Szombat- 20. Vasárnap:
Éjjel fél háromkor felébredtem, nem tudtam aludni, melegem volt.. Volt talán négy óra mire elaludtam, ötkor Bulcsú ébresztőjére keltem.. Onnantól én nem aludtam, apum és Bulcsú elment dolgozni még.. Majdnem mindenki fent volt, én nem tudtam vissza aludni, de anya és Ercsi visszaaludt.Mivel nem tudtam aludni, így megnéztem egy részt a sorozatomból. Nyolc után kávéztam, boltba mentek, bevásároltam. Hazaértem átmentünk Kristával Erika barátnőmhöz úszógumiért Kopinak, beszélgettünk egy kicsit, majd jöttünk is, mivel úgy volt 11-re itthon vannak a fiúk és megyünk. Mire haza értünk feltűnt, hogy a tizenegy órás indulásból nem lesz semmi, mert már bőven elmúlt. Egykor beszéltem Bulcsúval, még ő se tudott semmit. Kopit elaltattam, átnéztem mindent, még egyszer, kicsit paráztam ettől az egésztől… Fél háromkor elmentem fürdeni,után ébresztettem Kopit, fél négyre végre haza értek a fiúk, gyors ettek, lefürödtek és talán öt fele eltudtunk indulni. Útvonalunk: Bajna-Lábatlan-Komárom-Győr-Lipót. Komáromba megálltunk a tesconál(nem autópályán mentünk), két és fél óra alatt lent voltunk, ja és persze normál tempóba…
Fél nyolcra megérkeztünk, kifizettünk mindent, bementünk, lepakoltunk, sátrat állítottunk, és már fél tíz is volt. Mentünk a fesztivál helyére, ahol Rúzsa Magdi lépett fel.. Annyira meleg volt, hogy Kopi a rövid nacijába és a trikójába volt kint. Végignéztük az éjjel még ott maradt árusokat, ittunk, amikor tizenegy után kinyőgte Kopi, hogy ő éhes.. Egyből megrohamoztuk a Lipóti pékség kenyérlángos standot. Nekem rettentően ízlett, finom és meleg volt.. Vacsoráztunk és mentünk vissza a sátorokhoz.. Gyors zuhany, amit persze Kopi nem akart és alvás.. Kopi fél egykor bealudt, én nem tudtam, talán háromkor sikerült, addig Ádival beszélgettünk..
Ötkor felébredtem a drága kedves sátorszomszédunkra ahogy az egyik csajnak ordibál nem éppen józanul.. Onnantól ismét nem tudtam aludni. Ádi is felébredt.. Beszélgettünk, nézelődtünk. Fél hétkor anyukámék is felébredtek, ők se tudtak tovább aludni. Elmentem anyukámmal a mosdóba, visszaérve összeszedtem a cuccom és indultam zuhanyozni. Anyáék elmentek kávéért, én pedig vigyáztam a sátrakra, az autókra. Kopi talán fél kilenc fele kelt, pakolásztunk, összeszedtük a sátrat, aztán tíz óra körül mentünk a fürdőbe.
Kopit elsőnek nem lehetett belevinni, utána pedig kiszedni. Gyönyörű szép a fürdő, vízi park, csúszda, meleg víz, minden.. Délután fél hat körül kezdtünk készülődni haza, talán fél hét körül indultunk haza. Kilenckor már Nyergesen voltunk apóséknál, kipakoltuk a kocsit, és vártuk apumékat, nem kellett tíz perc ott voltak, haza értünk és pihenés, mert én szerencsésen a hétvége alatt aludtam 5 órát…
Júl. 22-én Kedden: Jött a dédi, Kopi már második napja sírt, hogy visszamennem Lipótra, sajnáltam szegényt.. Vettem magamnak Strongbow-ból egy bodzásat és egy mézeset. Este Apával filmnézés közben meg is ittuk, hát nem valami jó a bodzása.. :/
Júl. 23. Szerda: Reggel amikor felébredtem nem gondoltam, hogy így fog végződni a napunk.. Délelőtt Bulcsú (Apa) hívott fel, és panaszolta el, hogy kicsit összekapott apummal, majd mikor már kicsit lenyugodtak a kedélyek, főzés és mamáékkal beszélgetés után, azt hittem ennyi volt az idegnek mára.. Erre délután ötkor írta Bulcsú, hogy Apum leesett és nem tudd lábra áll, abban a pillanatban csörgött Anyukám telefonja, mentővel viszik a kórházba.. Senkinek nem kívánom azt amit mi akkor átéltünk.. Anyukám csak sírt, én próbáltam nyugodt maradni, de nehezen ment.. Készülődtünk este, mert úgy volt, hogy ha Bulcsú haza ér be megyünk… Nyolckor Bulcsú már nem volt elérhető viberen, így gondoltam elindultak haza.. Fél tíz még sehol, -teszem hozzá a haza felé vezető út, kb. háromnegyed óra..- tíz óra még mindig sehol.. Rá tíz percre hív, hogy még csak most sikerült elmosniuk, még most indulnak.. Kopi nem aludt, még haza nem ért, volt vagy fél tizenkettő. Kopit altattam, közben tomboltam, mert felidegesítettek, így végül olyan éjjel fél egykor sikerült bemennünk apuhoz. A kórház egy lepukkant hely, ő meg csak fekszik, mind két lába műtve és sínbe.. Szörnyű látvány, tényleg senkinek nem kívánom. Éjjel révén nem maradtunk sokáig, volt vagy fél négy mire haza értünk.
Júl. 24: Csütörtök: Négy óra mire elaludt Bulcsú és hétkor kelt.. elment melózni, anyukám ment be apuhoz. Mi takarítottunk, főztünk, és idegesek voltunk. Anya haza jött a négyes busszal és úgy volt, hogy ha megjön Apa megyünk vissza apumhoz.. Igen, ne hogy már jó legyen, ha lúd akkor legyen kövér, szokták mondani.. Fél hatkor elindultak Bulcsúék haza, de hétkor még sehol sem voltak.. Éreztem megint baj van.. Mikor hívott, hogy még most indultak, rá fél órára pedig, hogy a kocsi feladta a szolgálatot lerobbantak.. Kilencre ért haza kocsi nélkül, így apumhoz már nem mentünk.
Júl. 25. Péntek: Hét vége, reméltük jobb lesz már.. Apa(Bulcsú) C-s vizsgája sikerült, a napunk se telt annyira rosszul. Kriszta ment anyával apához. Este nyolc körül, mikor már Kopi megfürdött beszélgettem Erika barátnőmmel, aki éppen dolgozott egy itteni helyen, így nyolckor felöltöztem, Ercsi(nővérem) figyelt Kopira én pedig lementem hozzá egy cappuccino-t inni. Annyira beszélgettünk, hogy fél óra helyett másfél órát voltam lent vele. Közben kilenckor felhívtam Apát, mikor végez a melóval, mikor jön haza, Ő még akkor vitt ki egy adag betont… Marhára örültem neki, tudtam megint marha későn jön haza.. Fél tízre haza értem, megfürödtem és mesét néztem Kopival.. Tizenegy felé elaludtunk mindketten fél egy fele ébredtem, bejött anyukám és kérdezte, hogy megjött már Bulcsú, mert az ajtó zárva.. De ő még nem volt itthon felhívtam és még mostak.. Háromnegyed háromkor indultak, fél négyre volt hajnalba itthon… Fürdött, evett volt megint vagy fél öt mire ágyba kerültünk.. Én is ismét nem aludtam semmit..
Júl. 26. Szombat: Kopival fél nyolckor keltünk, kimentünk a szobából és hagytuk Apát aludni. Főztünk, mostuk, játszottunk, takarítottunk. Apa fél háromkor kelt, Kopival játszott, délutáni alvás után Kopi párszor mondta, hogy fáj a hasa, elmúlt neki, azt hittem kaka miatt.. Este pedig kilenc körül lementünk a Malom vendéglőbe, pizzáért, éppen akció volt. Haza értünk és beköltözünk enni anyukámék szobájába anyához.. Evés után kb. tízkor fürdés és alvás..
Júl. 27. Vasárnap: A tegnap délutáni hasfájás, nem a kaka miatt volt, hajnal ötkor Kopi óriási sikítással és ökölszorítással, összehúzással jelezte, hogy ez nem vicc.. Ott álltam magatehetetlenül, apum kórházba, a kocsi 15 km arrébb, kocsi nélkül hogyan viszem a gyerekem vasárnap hajnalba orvoshoz.. Végül anyukám megkérdezte sógorom, hogy bevisz minket.. Gyors készültünk és bevitt minket az ügyeletre Zsámbékra..
Ügyeleten: Becsöngettünk, kijött asszisztens, köszöntünk, leültetett, két perc múlva behívott, elmondtuk mi a gyerek baja.. A drága túlsúlyos férfi asszisztens már belekötött a gyerek lakcímkártyájába… A “szarokénrá” doktor pedig mondta fektessen le a gyereket, ordítás közepette lefektettem majd közölte így ő nem tudja megvizsgálni, hiába fogjuk le.. A drága túlsúlyos ” bunkó” asszisztens ez idő alatt háromszor mondta, hogy “küldd be a kórházba, nem látod nem lehet megvizsgálni.. “- bunkó, lekezelő hangsúllyal- Doki nyugodtan ott állt és csak húzta a száját, kijelentette, hogy jöhet más is, akivel foglalkoznia kell.. Ekkor mondtam azt Bulcsúnak fogd a gyereket és menjünk.. Előtte eltört nálam a mécses.. Nem akartam a gyerekkel is kórházba menni.. Kaptunk egy beutalót.. Szerencsémre sógorom betudott minket vinni..
János kórház gyerek ambulancia.. Idősebb nővér elvette a papírt, előkerítette a doktornőt. Jött a doktornő, ki a beteg – Kopi ekkor éppen a halacskákat nézte az osztályon…-, minek jöttünk.. Elolvassa a papírt melyre azt írták, hogy nem tudja megvizsgálni az ügyeleten lévő doktor.. Ekkor rám mész és kérdi, hogy akkor ő megfogja tudni vizsgál, meg neki éppen vizitelnie kell… Mondtam is éljen a magyar egészségügy.. Vártunk a doktornőre, Apa és sógorom éppen elment kávéért, amikor megjelent a dokinő.. Bementünk, egy kedves ápolóval lefogtuk az üvöltő gyermekem és láss csodát a doktornő az üvöltő gyereket megtudta vizsgálni… Elmondása szerint egy szélgörcse volt.. Ott persze akkor semmi baja nem volt..
Ahogy végeztünk, ha már úgy is ott vagyunk beugrottunk apumhoz is. Nem voltunk sokáig, mert Kopi nyűgös volt, hazafelé ismét fájt a hasa. Hazaérve kapott gyógyszert. Semmi gond nem volt.. Anyukám gyors ebédet csinált és ment a háromnegyed egyes busszal apukámhoz. Apa elment megnézni a kocsit Zsámbékra fél kettő körül, ekkor jött egy szörnyű vihar, pont haza ért ő is.. Kopi akkor aludt el, na meg mi is.. Felébedtem fél négykor.. Ettünk, beszélgettünk, apóst hívta Bulcsú, ötkor após áthozta az autóját. Gyors öltözés és mentünk be apukámhoz. Kopinak befelé is fájdalmai voltak.. Beérve voltunk egy kicsit apumnál, majd háromnegyed hét felé eljöttünk haza.. Hazaérve vacsi, fürdés és alvás..
Júl. 28. Hétfő: Papírokat intéztem az orvosnál, hogy miért nem pont a mi háziorvosunk volt vasárnap ügyeleten.. Este Nővéremért voltunk bent Dorogon és utána pedig egy ici pici vásárlást ejtettünk meg Egomba a tescoba.
Júl. 29. Kedd: Bementünk este Apumhoz, anyáért. Még mindig semmi változás.
Júl 30. Szerda: Nappal semmi különös nem volt, este ismét menni kellett Ercsiért.. Mire beértünk Dorogra már villámlott, haza felé pedig olyan esőt kaptunk széllel, hogy az úton 10 cm-be állt és 2 méterig láttál előre.. Apa kitartó volt és ügyesen haza vezetett..
Júl 31: Csütörtök: Visszavittük apósnak a kocsit, azaz átmentünk, beültek visszajöttünk és mentek haza. Sokat segített az, hogy nálunk lehetett eddig a kocsi, nem is tudom mi lett volna..
Aug. 1. Péntek:Délelőtt hazahúzaták a saját kocsinkat, szerencsétlen srác aki benne ült jól megszenvedett vele, hisz semmi segítsége nem volt.. Kormány saját erőből tekerni, fék és semmi más segítség.. majd ha apának lesz ideje munka után megnézi. Apumat Apáék hozták haza este, munka után, mert senki nem mondta azt, hogy mentőt megkell neki rendelni 2 nappal előtte.. Minden megvolt, de mentő sehol.. Szóval ülve a kocsi hátsó ülésén, mindkét lábbal, amelyben 30+ csavar.. Kellemes lehetett, de mit is várunk a magyar egészségügytől és a János kórháztól… Itthon persze egy irodai székkel hozták fel a lépcsőn!
Aug. 2-3. Szombat, vasárnap: Egy fokkal jobb volt, Apum már itthon volt. Vasárnap jó idő révén kint voltunk az udvaron, amíg Apa, Bélabácsi és a fia nézték a kocsinkat. Medencézett Kopi, utána pedig átugrottak apósék. Miután elmentek átmentünk a mellettünk lévő kis játszóra játszani. Fél órán belül lefárasztottuk Kopit. Este mikor beértünk az udvaron még levágtuk a haját, nagyon csini lett. Nem kellett altatni, főleg, hogy délután nem aludt.
Aug. 4-5-6-7. : Papírokat intéztem az orvosnál, takarítottam, és segítettem.. Mentem mint a mérgezett egér.
Aug. 8. Péntek: Reggel Béla bácsi átvitt minket Mamával Bajnára, hogy betudjam kísérni őt a kórházba. Bajnáról a fél hetes busszal mentünk, fél nyolc után már a szobában vehette át az ágyát, két hét után Ő volt az első betegük. Segítettem mindent mamának elrendezni, majd fél kilenckor eljöttem, beugrodtam pár cuccért a papír boltba, utána mentem az állatkereskedésbe, közben összefutottam Apa barátjával Tücsivel, beszélgettünk egy picit, majd jöttem haza a busszal. Délután anyával, Kopival és Krisztával lementünk a nagyjátszóra. Futottunk, hintáztunk csúszdáztunk. Utána mentünk fagyit venni, mikor Após csörgött jöhet-e már értünk. Bulcsú(Apa) még mindig nem volt itthon, de attól átjött. Megvettük a zorbákat, feljöttünk hozzánk, beszélgettünk Apa hazaért kilenckor és mentünk is apósékhoz.
Aug. 9-10. Szombat, vasárnap: Apóséknál voltunk hétvégén, Kopi játszott élvezte, sétáltunk, fagyiztunk, jó volt.
Aug. 11. Hétfő: Mehettem reggel betegszállított kérni apumnak. Utána gyors készülés, és mentünk Ádival mamához. Beérve elsőnek egy fontos dolgot kellett elintéznem, ahol meg is lepődtem, hisz az ügyintéző egy kedves régi ismerős. ( Az ő kávézójában ismerkedtünk meg, majd jöttünk össze Apával és oda jártunk sokáig. :)) Ádi hirtelen nem tudta ki is ő, honnan ismerem. Örültem nagyon, beszélgettünk másfél órát, majd mentünk mamihoz. Mamai látogatásai után vásálotunk Ádival, vártuk a buszt, mentünk apóshoz, megkaptam a telefonom és haza hozott minket.
Aug. 12. Kedd: Reggel hétkor aput elvitte a betegszállító anyával. Én takarítottam, csináltam a dolgom. Este hét után értek haza.
Aug. 13. Szerda: Délelőtt a tízes busszal Krisztával mentünk be mamához. Beérve ismét az ismerősömhöz mentünk, intézkedtünk. Amíg ő csinálta a papírokat, addig mi felszaladtunk mamához. Elmentünk kávézni mamával, fél óra múlva mennünk kellett vissza ismerőshöz. Gyorsan végeztünk, elmentünk Krisztával hambizni, és vártunk jó másfél órát a buszra. Örültem, hogy végre haza értem, de nem tudtam pihenni, mert mára beszéltem meg a körmöm építését. Így haza érve gyors elaltattam Kopit, és mentem is. Este hétkor estem haza, végre.
Aug. 14. Csütörtök: Reggel fél kilenckor keltem, mikor anya megkért, hogy én menjek be mamáért. Gyors öltözés és készülődés, mivel kb fél óra múlva indult a buszom. A Bajnán felszállt unokatesóm, beszélgettem vele, majd rohantam mamáért. Mamával bevásároltunk sütit a nővéreknek, majd a fél egyes busszal jöttünk haza. Délután aludtam Kopival egyet, mert már nem bírtam.
Azért csütörtökön zárom a hetet, mert minden hónapban péntektől kezdjük általában.
További kellemes maradék augusztusi napokat.
Vivi
Harmincegyedik hónapunk! a Kisbabanapló oldalon jelent meg.